2025 augusztus
Bevezető
Zhangjiajie (kiejtése: Csangcsiacsie vagy Dzsangcsiacsie) manapság egyre népszerűbb a Kínába utazók körében, amihez nagyban hozzájárult James Cameron filmje az AVATAR, melynek lebegő szikláit a Zhangjiajie nemzeti erdőpark sziklái ihlették. Leírásommal azokat szeretném segíteni, akik ezt a gyönyörű helyet egyéni utazóként, saját szervezésben szeretnék meglátogatni. A leírás nem teljes körű kutatómunka eredménye (nyilvánvalóan sokkal több látnivaló is akad a környéken), csak az általam személyesen megélt események és meglátogatott helyszínek szolgáltak alapul.
A csatolt interaktív térképen látható, hogy Zhangjiajie Hunan tartomány északi részén, mélyen a kínai belföldön található. Pekingtől légvonalban 1300 km-re, Shanghaitól 1000 km-re, Shenzentől 800 km-re, Csongkingtól kb 400 km-re helyezkedik el. Kínai viszonylatban Zhangjiajie egy kisváros, még metróhálózata sincs, lakosainak száma pedig alig haladja meg az 1 milliót 🙂 . Jelentőségét a környék természeti adottságainak köszönheti, Kína egyik leghíresebb és leglátványosabb természetvédelmi területe található a város szomszédságában.
Zhangjiajie megközelítése
Mivel mi Peking felől utaztunk Zhangjiajie-be, csak erről az útvonalról tudok érdemi információkat közölni. Viszont annak köszönhetően, hogy Zhangjiajienek két vasútállomása és egy reptere is van, a város Kína bármely részéről jól megközelíthető vonattal és repülőgéppel is. A mi választásunk egyértelműen a nagysebességű vasúti közlekedésre esett négy okból is:
Pekingből minden Zhangjiajiebe tartó repülőjárat a várostól távolabb eső Daxing repülőtérről indul
a még megfizethető repülőjáratok mindegyike este indul – nekünk nem felelt meg
a számunkra kényelmesebb reggeli-délelőtti járatok a vasúti közlekedéshez képest több, mint a duplájába kerültek
az utazás alatt látni akartuk a kínai “vidéket”.
Pekingből ugyan naponta indul egyenes összeköttetésű vonat Zhangjiajiebe, de naponta csak 1 járat és annak is több, mint 11 óra a menetideje. Viszont a Peking-Guangzhou (másnéven Kanton) vonalon szinte 30 percenként indulnak “ágyúgolyó” vonatok, és még egy kényelmes, akár 2 órás átszállási időt is beleszámítva, átszállással együtt 9 óra alatt le lehet jutni Zhangjiajiebe. Az átszállóállomás pedig nem más, mint a 7 millió lakosú Changsha. Changsha a covidról méltatlanul híres Wuhan utáni következő megálló a Kantonba tartó vonalon, röpke egy órányi távolságra, vagyis pontosan 350 kilométerre délre Wuhantól 🙂 .
Kínában különböző sebességgel haladó nagy sebességű vonatok közlekednek, ezért a járat kiválasztásánál ezt ajánlatos figyelembe venni az esetleges időmegtakarítás végett. A leggyorsabb járatok jegyára picit magasabb, de ár/menetidő arányban nekünk jobban megérte ezekkel közlekedni.
A fenti képen látható az induló vonatok gyakorisága (természetesen ez csak egy részlet a napi menetrendből) , a járatok menetideje illetve a vonat típusa. “G” betűvel kezdődő járatok jelentik a nagy sebességű vonatokat, a betű utáni szám pedig a sebességkategóriára utal. A két számjegyű járatok a leggyorsabbak, utazósebességük rendre 350 km/óra, a három számjegyűek általában max. 300 km/óra sebességgel közlekednek. Természetesen Kínában közlekednek hagyományos “gyorsvonatok” és személyvonatok is (pl. C,K,Z jelzésűek), de azokat igénybe venni ekkora távokra szerintem időpocsékolás, hacsak nem éjjel, hálófülkében akar az emberfia utazni (így viszont semmit nem fog látni a tájból). Hálókocsis nagy sebességű vonat egyáltalán nem létezik, és tudomásom szerint a nagy sebességű vonatok éjjel nem közlekednek.
Changsha átszálló városban megeshet, hogy még állomást is kell váltani. Ez nem törvényszerű, attól függ, kinek mikor érkezik meg a Pekingből induló vonata Changshaba, és hogy melyik changshai állomásról indul hamarabb egy csatlakozó járat Zhangjiajiebe. A Peking-Guangzhou vonal a Changsha Déli pályaudvart érinti (Changshanan), a mi csatlakozó vonatunk Zhangjiajiebe viszont a Changsha (toldalék nélküli városnév) pályaudvarról indult hamarabb. Mivel a két pályaudvart egyenes metróvonal köti össze, az átjutás eltéveszthetetlen és fél órán belül simán megoldható le-feljutással és metróra várakozással együtt.
A következő képen Changsha város metrótérképének egy része látható, pirossal bekarikáztam a két vasútállomást. A két állomás 7 metrómegállóra van egymástól, a tiszta menetidő metróval 16 perc.
A Changsha pályaudvarra – vigyázat, nem Changshanan! – belépve a főépületbe a nagy sebességű vonatokra a becsekkolás a 6-os váróteremben történik, ezért a fő információs táblán nem is jelennek meg a “G” jelölésű vonatok. Belépés után jobbra kell tartani kb. 100-200 métert a táblákat követve a 6-os váróterembe. A 6-os váró főtábláján már láthatóak a “G” jelzésű járatok.
Zhangjiajie-be mi a nyugati pályaudvarra érkeztünk (Zhangjiajiexi), innen helyi busszal (17-es) vagy Didi taxival lehet bejutni a városba.
Hangsúlyozottan szeretném felhívni a Kínában vonattal közlekedni vágyók figyelmét arra, hogy nagyon, de nagyon figyeljenek oda, melyik pályaudvarról indul és melyik pályaudvarra érkezik a vonatuk! Az állomásokat a városnév utáni toldalék különbözteti meg számunkra, pl. Beijingxi – Peking Nyugati pu., Beijingnan – Peking Déli pu., Beijingdong – Peking Keleti pu. (mi északi pályaudvart utazásunk során sehol nem használtunk, tudomásom szerint annak toldaléka a –bei). Ez érvényes minden városra, tehát ha a mi egyik célállomásunk utunk során pl. a Changshanan pályaudvar volt, akkor a Changsha Déli pályaudvarra érkeztünk meg.
Zhangjiajie látványosságai
Zhangjiajie város kínai mértékkel számolva nem nagy város, tudomásom szerint a “72 Strange buildings” (72 Qilou) épületegyüttest kivéve nem is nagyon rendelkezik más látványossággal a város belterületén.
Talán ezért is a szállásunkat a “72 Csoda” mögött kb. 300 méterre választottuk, na meg a rengeteg étkezési lehetőség végett, ráadásul csak 3 kilométerre attól a vasútállomástól, ahova érkeztünk és ahonnan indult tovább a vonatunk Chongqingba (ejtsd: Csunking).
Amit viszont Zhangjiajie környékén látni és megélni kell (angolul):
– Zhangjiajie national forest park, “Wulingyuan scenic area” része
– Grand canyon glass bridge
– Tianmen mountain (999 steps to Heaven)
A sorrendnek nincs értékelési szándéka, azt mindenki majd maga dönti el, de egyet kijelenthetek: mindegyik látnivaló csodálatos!
Amikor a kínai utunkat terveztem, rengeteg videót néztem meg ezekkel a látványosságokkal kapcsolatban. A videók alapján olyan benyomásom volt, hogy ezek a látványosságok mind a nemzeti erdőparkban találhatóak úgymond egy kupacban, szinte sétatávolságra egymástól, és hogy megtekintésükhöz egy belépőt kell vásárolni. Nos, a valóság teljesen más, amolyan kínai léptékű 🙂 :
- Az erdőpark kb. 25-30 kilométerre északra terül el a várostól, területe 48 km2, része a nagyobb “Wulingyuan scenic area” tájvédelmi területnek (ennek összterülete 398 km2). Ez a tájvédelmi terület 1992-től az UNESCO Világörökség része.
- A Grand canyon és a felette átívelő üveghíd kb. 60 kilométer távolságra található (észak-északkeletre) a várostól, az erdőparkon túl
- A Tianmen mountain (999 lépcső a mennybe) a várostól délre 7-8 km-re található, viszont a 7,5 km-es kabinos drótkötélpálya ami felvisz a hegy tetejére egyenesen a város központjából indul.
Hány napot tervezzünk Zhangjiajiera?
Aki utat tervez Zhangjiajiebe, az a következő minimálisan szükséges látogatási időhosszakkal számoljon:
- Nemzeti erdőpark (Avatar): minimum 1 nap, optimális a 2 nap, de aki mindent, de mindent be akar járni és szeret sokat túrázni, az legalább 3-4 napot szánjon csak erre az erdőparkra
- Grand canyon az üveghíddal, sétaösvényekkel, zipline-al, üveglifttel és transzferrel (2x 60 km): 1 nap
- Tianmen mountain a 999 lépcsővel: fél nap, de a teljes erdőpark bejárásával túraösvényen, templomlátogatással a hegy tetején 1 nap.
Rengeteg más természeti látnivaló van még a város környékén (kilátók, barlangok, stb), 7-8 napot simán el lehet itt tölteni a túrakedvelőknek. Mi meglátogattuk a Sárga sárkány barlangot is (Yellow dragon cave), ami szintén útbaesik az üveghíd felé.
Mi négy éjszakát tartózkodtunk itt, 3 teljes napot szántunk túrázásra. Mindhárom látványosságra egy-egy napot szántunk, és volt mit csinálnunk, hogy a lehető legtöbbet lássunk és tapasztaljunk. Mivel a “72 Csoda” mellett laktunk, ennek meglátogatását sem hagytuk ki az egyik este. Belépődíjas, volt valami varázsa a helynek és emellett ritkán lát az ember kínai “komédiás-” , vásári jellegű művészetet. 🙂 .
Most pedig következzen egy kissé részletesebb útmutató, ajánlás az egyes látványosságokhoz: mit, hogyan, milyen sorrendben érdemes végigjárni, a hosszú sorokat elkerülendő.
Zhangjiajie National Forest Park
A nemzeti parkba pontos idősávra kell belépőjegyet vásárolni, a park kiterjedéséből kifolyólag értelemszerűen legalább egy nappal a belépés előtt. Eléggé problematikus nekünk külföldieknek az online jegyvásárlás (legegyszerűbb a trip.com oldalon, de ott felárat kell fizetni), ezért személy szerint azt javaslom, hogy először a Grand canyon látogatása legyen napirenden, ahhoz úgyis szinte a keleti kapu előtt visz az út, és így vagy oda- vagy visszafele meg lehet állni beszerezni a jegyeket a keleti kapunál az angolul is kommunikáló online kioszkban. Ezen a kioszkon (hasonló, mint nálunk a gyorséttermekben a rendelésleadásra szolgáló érintőképernyős panelek) pontosan be lehet táplálni a belépés dátumát és idősávját (reggel 7-8 vagy 8-9 között ajánlott kezdeni, főleg ha csak egy napos belépőt vásárolunk), meg kell adni a belépési kaput (mindenképp a déli kaput ajánlom), meg lehet adni, hogy mely drótkötélpályákat akarjuk igénybe venni, akarunk-e a kültéri lifttel liftezni (kötelezően ajánlom!) és természetesen be kell szkennelni az útlevelet. Mi annak ellenére, hogy csak egy napot szántunk a parkra, négynapos jegyet vettünk, mert a négynapos jegy tartalmazza minden drótkötélpálya és lift korlátlan használatát. Ha jól emlékszem a négynapos jegy ára 65 €-ba került személyenként. Az alapár egy napra amúgy 27 €, ez a belépésen kívül csak a parkon belüli busz transzfer használatára jogosít fel. Ha jól emlékszem, a négynapos ár és az egynapos, felvonókat és lifteket egyszeri használatra feljogosító jegy ára között minimális árkülönbség volt.
A park területén minden attrakciónál ami fizetős, és jogosultak vagyunk a használatára már nem lesz szükség az útlevél felmutatására, mert a főkapunál belépéskor mindenki kötelező arcszkennelésen esik át, innen kezdve pedig arcfelismerés alapján nyílik mindenhol a beléptetőrendszer. Félelmetes … 🙂
A nemzeti park több bejárattal rendelkezik, ezekből valójában számunkra kettő van játékban: a déli és a keleti kapu (South gate, East gate). Egymástól kb 8-10 kilométerre vannak műúton értve a távolságot. A legtöbb látogató a keleti kaput preferálja, mivel ez egyenesen a Wulingyuan városban található (sokan itt keresnek szállást Zhangjiajie helyett). Az internetes leírások alapján praktikusabb a déli kapu, közelebb is van Zhangjiajie városhoz, vagyis hamarabb oda lehet érni taxival. Nekünk bevált, semmit nem kellett várnunk reggel nyolc előtt a belépőkapunál.
Apropó, ami a közlekedést illeti a város és az erdőpark között: mi “taxit” használtunk a Didi aplikáció segítségével (ottani Uber kb.). Egy út 11-13 €-ba került hármunknak a kb. 30 kilométeres távon, egyenesen a hotel elől indulva. Léteznek ingyenes transzfer buszok is állítólag, illetve a taxitól kicsit olcsóbb shuttle buszok de ahhoz nyilván be kellett volna jutnunk a városba az indulóhelyre, várni az indulásra stb. Mi inkább a praktikusabb és teljesen megfizethető taxival közlekezdtünk Zhangjiajieben. Városon belüli közlekedésnél 1-1,5 €-t fizettünk általában egy útért.
Vissza a park leírásához: a parknak 5 fő gócpontja van, ezekből háromban drótkötélpálya indul fel a hegyre, egyben egy kisvasút működik, az ötödikben pedig a Bailong elevator található, vagyis a 312 m magas kültéri üvegpanorámás gyorslift. Ezek a pontok műúttal vannak összekötve, amelyeken “shuttle” buszok közlekednek. Ezek ingyenes buszok, a kisebbek 20-25 személyes dízelbuszok, a nagyobbak 45 személyes elektromos buszok. A gócpontok közt pár kilométeresek a távolságok, tehát műúton semmiképp nem ajánlom a gyaloglást, nincs is értelme és veszélyes, mert éles kanyarokkal vannak tele, a buszsofőrök pedig nyomják a pedált rendesen. A buszoknak nincs menetrendje, amint megtelik egy, máris indul. Pár percnél sohasem vártunk többet.
A fenti térképen a park leegyszerűsített vázlatszerű térképe látható, ami szerintem tökéletesen ábrázolja a fő gócpontokat, pont úgy, ahogy a fejemben is megmaradtak, miközben a parkot látogattuk meg 2025 júniusában. A piros számozást én komponáltam hozzá a képhez, a számok a következő gócpontokat jelölik:
1 – HuangShi village drótkötélpálya alsó állomása
2 – Yangjiajie drótkötélpálya alsó állomása
3 – BaiLong elevator teteje
4 – Ten Mile Gallery kisvonat alsó állomása
5 – Tianzi mountain drótkötélpálya alsó állomása.
Vigyázat, a távolságok nem kicsik, ezért is közlekednek shuttle buszok az egyes pontok között. A térképen a kék hatszögletű “B” jelek a buszmegállókat jelzik.
Hogy milyen úton indulni el a parkban és milyen sorrendben látogatni meg az egyes nevezetességeket? Ez mindenki számára attól függ, mennyi gyaloglást vállal be egy nap alatt, illetve milyen az állóképessége és hogy mennyi időt szán az egyes látványosságokra.
Segítségképp felsorolok pár információt (szigorúan a saját magam által megéltek alapján), amik segíthetik a tervezést:
A HuangShi village (az 1-es számú drótkötélpálya teteje) nem tartalmazott annyira látványos ösvényeket és kilátást, amik megért volna nekünk több, mint fél órát. Viszont semmiképp nem ajánlom kihagyni, mert a drótkötélpálya kabinjából pazar a kilátás! Mi felmentünk, ittunk fent egy kávét (az elsőt aznap), kisétáltunk egy meredély szélére, és indultunk is vissza. A következő fénykép a drótkötélpályán készült.
A park legpazarabb, leglátványosabb része a “Yuangjiajie scenic area, Avatar Hallelujah mountain”, ovális keretben jelezve a térképen. Itt simán el lehet tölteni 2-3 órát.
A Bailong liftnél (elevator) sorbanállással kell számolni.
A Ten Miles Gallery kisvasútra alapból a jegy csak odafele szól, ha valaki visszafele gyalog akar sétálni a sínekkel párhuzamosan futó sétányon, az számoljon kb 1,5 – 2 km sétával. Megsúgom, hogy mi inkább megvettük a végállomáson a visszaútra is a jegyet, nem tartottuk értelmesnek ugyanazon az útvonalon visszafelé gyalogolni, amit már egyszer megtettünk kisvonattal. Tanulság: oda-vissza jegyet érdemes vásárolni induláskor (a kisvasútra nem lehetséges a parkbelépővel együtt megvásárolni a jegyet, ezt csak helyben lehet megtenni). Amúgy utólag gondolkodva kihagynám ezt a kisvasutat, inkább kisgyerekeknek opció. Látványban sem ad annyit, mint a felső panorámás kilátók.
Sajnos a Tianzi mountain-hoz nem tudok érdemben hozzászólni, ugyanis mi ezt már nem győztük időben, tekintve, hogy az esők és a földindulás végett le volt zárva szinte az összes északi busz útvonal. A Bailong elevátor tetejétől hiába voltunk kb. 1 km sétatávolságra fent a platón nyugati irányban, a lezárt út végett teljesen vissza kellett fordulnunk és visszajutni újra a déli kapuhoz, hogy onnét egy 7 km-es ösvényen gyalogolva a patak partján (szerencsére sík terepen végig) eljuthassunk a lift alsó állomásához, pár órát vesztve ezzel a kerülővel. Amúgy gyönyörűséges volt ez a gyalogos útvonal, akinek lesz rá ideje, tervezze be ezt is (lásd a következő fotót).
Javasolt útvonal pontról pontra:
A következő térképet a neten találtam, ez tökéletesen ábrázolja a látványosságokat, buszmegállókat és szerintem nagyon jól használható a helyszínen a tájékozodáshoz. Ugyan nem méretarányosak az egyes távolságok, de ez nem lesz zavaró tényező a parkon belüli tájékozódás közben. Beszámoztam a buszmegállókat, hogy könnyebben lehessen tájékozódni a térképen.
A fenti kép bal alsó részén kezdünk, itt található a déli kapu (south gate). Egy laza 5 perces sétával műúton haladva, balra tartva eljutunk az Oxygen square-en található 1-es számú buszmegállónkhoz, ahol felszállunk a buszra. Innen csak egy irányba járnak buszok (lévén ez végállomás), mégpedig a 2-es buszmegálló irányába, ahol leszállunk, innen indul a Huangshi village felvonó felfelé. Mint már írtam, nem érdemes kihagyni, mert pazar a kilátás róla.
A felvonó tetejétől túraösvények indulnak, nézzünk körül, majd irány vissza a felvonóval a 2-es buszmegállóhoz.
A 2-es buszmegállón vagy felszállunk a buszra a 3-as buszmegálló irányába (Iongfengan stop), vagy gyalogolunk a műúton a 3-as buszmegállóig (kb 800 m). Mi nem vártuk meg a buszt, gyalog tettük meg ezt a szakaszt. Persze mire pont beértünk volna, kielőzött a busz 🙂 . A 3-as buszmegállónál csak bufé van, ez is egyfajta végállomás, mivel innen tovább nem halad műút. A 4-es buszmegállóhoz csakis gyalogosan lehet eljutni, sok-sok lépcsőn haladva felfelé, mivel nagyon nagy a szintkülönbség a két megálló között.
Ezen a gyalogos szakaszon kérem vigyázni, sok a majom, akik ha ételt látnak zacskóban vagy kézben, elég pimaszok tudnak lenni.
Felérve a lépcsőkön vár ránk a 4-es számú buszmegálló – aminek neve sajnos csak kínaiul van feltüntetve a térképen – és egy pazarul felszerelt toaletthelység. Toalettekkel elég sűrűn el van látva az egész park. Innen értelemszerűen csak az 5-os buszmegálló felé indulnak buszok, aminek neve Bus stop of Yangjiajie cableway.
Az 5-ös buszmegállón leszállunk, majd felülünk a Yangjiajie felvonóra, amivel feljutunk abba a magasságba, ahol a legszebb gyalogösvények tekeregnek a parkban. De ahhoz, hogy azokhoz eljussunk még először a felvonóból kiszállás után le kell sétálnunk pár száz métert a 6-os buszmegállóba, és innen elbuszozni a 7-es buszmegállóba (Tianqiao stop).
A 7-es buszmegállótól (Tianqiao stop) indulnak a park azon ösvényei, amelyeken megközelíthetőek azok a kilátók (a fenti térképen látható sötét pontok), amelyekről a legszebb a kilátás nyílik az “Avatar” hegységre. Ezek az ösvények, melyek sokszor párhuzamosan futnak egymás mellett más-más magasságban, a 7-es buszmegállótól a 8-as buszmegállóig haladnak, tehát ezt a szakaszt szigorúan gyalog tegyük meg, hiszen ez a park leglátványosabb része.
Amikor kigyönyörködve magunkat a kb. 1,5 – 2 kilométeres útszakaszon elérjük a 8-as buszmegállót (Enchanting stop), szálljunk fel a 9-es buszmegálló (Bailong elevator stop) felé tartó buszra, ami elvisz minket a Bailong üveglift felső állomásához.
A lifttel lejutunk 326 méterrel lejjebb, miközben pazar kiátásban lesz részünk a lift három üvegkabinjának valamelyikében állva. Mindegyik kabin emeletes, 20-20 ember fér el a liftkabin két szintjén, ezért legyünk szemfülesek, figyeljük, hogy melyik szinthez vár kevesebb ember, így nagyobb eséllyel lehet az üvegfalhoz közelebb kerülni a kabinban.
A liftből lent kiszállva a lépcsők levezetnek egyenesen a 10-es buszmegállóhoz (Down station), amire felszállva haladjunk a 11-es buszmegálló felé (Water winding four gates). Szerintem ez a buszmegálló és a mellette elterülő nagy tér tele éttermekkel a park központjának is tekinthető.
Aki több napot szán a parkra, annak azt ajánlom, hogy másnap ugyanúgy a déli kapun belépve (south gate), vagyis ott, ahol az 1-es buszmegálló található, vegye az irányt a patak felé, majd vele párhuzamosanhaladva laza 2 órás sétával 7 kilométert gyalogolva eljut ugyanerre a térre (Water winding four gates). Ez az útvonal a “Golden whip stream”, gyönyörű erdőségen keresztül vezet, szinte sík terepen, hisz a patakot követi folyásirányban és nem mellesleg rengeteg majommal találkozhatunk rajta.
A
Tehát visszakanyarodva egynapos utunk programjához, szálljunk fel a 11-es buszmegállón a buszra, és haladjunk a 12-es buszmegálló irányába (Ten-mile natural gallery). Aki itt szeretne kisvonatozni (kb. 2 kilométeres a pálya hossza), az szálljon le, és üljön fel a vonatra. De ajánlom, hogy vásároljon retúrjegyet, mert kár ugyanazon az útvonalon visszagyalogolni, amit már egyszer látott az ember.
Aki leszáll a 12-es buszmegállón, az vonatozás után ugyanitt felszáll a buszra, aki nem szállt le, az a buszon ülve folytatja az útját a 13-as buszmegállóba (Tianzi mountain down station of cableway). Be kell vallanom, innen csak vaktában tapogatózom, mivel a mi buszunk amire felszálltunk nem a 13-as buszmegállóba vitt a Tianzi felvonóhoz, hanem egyenesen a végső, 14-es buszmegállóba, ami egyben a park keleti kapuja – kijárata/bejárata (East gate). Igaz, már este háromnegyed hat volt, és a felvonó csak hatig üzemel, ezért elképzelhető, hogy ezért nem tért ki a felvonó irányába a busz. De ez csak feltételezés, az is lehet, hogy rossz járatra szálltunk fel. Ezért azt ajánlom inkább, hogy a kisvasútnál (12) szálljunk le, majd a buszmegállóban érdeklődjünk (vagy esetleg még hamarabb, a 11-es buszmegállóban), hogy melyik busz megy a Tianzi felvonóhoz. Nekünk sajnos időszűkében már nem adatott meg, hogy feljussunk a felvonóval a Tianzi hegyre, pedig itt is csodás panoráma nyílik a hegyekre.
Ezzel nagyjából a leírás végére értem az egynapos parklátogatás útvonalát illetően. Aki több napot tervez be, annak még ajánlom a Yangjiajie felvonó felső állomásánál található 6-os buszmegállóból a piros (csak a térképen piros) buszvonalat, ezen az északi buszvonalon a Tianzi felvonó felső állomásához lehet eljutni. Ezen a szakaszon több buszmegálló is van a térkép alapján, nyilván okkal.
Aki azt az útvonalat követi, amit a fentiekben leírtam, annak tudatosítania kell, hogy a déli kapun lép be és a keleti kapun fog kilépni, tehát ezt figyelembe véve kalkuláljon az oda- és visszafelé transzferrel a városba. Tudomásom szerint a keleti kaputól is indulnak ingyenes shuttle buszok Zhangjiajie városba, de mint írtam, mi Zhangjiajieben mindenhol a Didi-appon keresztül rendelt taxikkal/autókkal közlekedtünk.
Egy jó tanács: aki több naposra tervezi az erdőpark látogatását, annak talán előnyösebb lehet nem Zhangjiajie városban foglalni a szállást, hanem Wulingyuan-ban, mivel a park keleti kapuja ebben a városban található, így időt és utazási költséget takaríthat meg.
A következő képen az erdőpark keleti kapujának ikonikus épülete található, körülötte rengeteg szuvenírbolttal és étteremmel.
Zhangjiajie Grand canyon glass bridge
A Grand canyon glass bridge, vagyis ezentúl csak “Üveghíd” a legmesszebben fekvő látványosság a három közül. Körülbelül 60 kilométerre található Zhangjiajie várostól, északkeleti irányba, ugyanazon az útvonalon, amelyiken a parkerdőbe jutunk el, csak onnan még 25 kilométerrel tovább. Mi Didi-vel jutottunk el ide, vissza pedig shuttle busszal, de nem az ingyenessel (ha jól emlékszem az odaút 16 euró volt, a visszaút 9 euró hármunknak).
Az Üveghídra és a környező túrautakra a belépő körülbelül 25 euróba kerül egy személyre. Sajnos esett az eső amikor mi ott jártunk, ezért biztonsági okokból minden turistaút le volt zárva, illetve egyetlen attrakció sem működött (bungee jumping, zipline). Átsétálhattunk az üveghídon, meg talán 150 métert egy a sziklához rögzített üvegpallón a zipline indulópontjáig és vissza. De a látvány és az érzés akkor is megérte.
Az Üveghídra a belépőjegyeket elég a helyszínen megvásárolni, nincs belépési idősáv, ide volt a legegyszerűbb bejutni.
Magán a hídon átkelni szigorúan csak a lábbelire húzott “védőpapucsban” szabad.
Következzen pár kép, amik sajnos nem adják vissza a táj szépségét, a kanyon mélységét, pont ezért aki Zhangjiajieben jár, ne hagyja ki ezt a látványosságot!
A következő képre pillantva talán mindenki számára világossá válik, hogy miért zárják le ezeket a sziklafalhoz rögzített túrautakat, vagy pallókat esős időben 🙂 .
Tianmen Mountain - 999 Steps to Heaven
Ez a harmadik attrakció a három leghíresebb közül Zhangjiajieben, természetesen nem rangsorban értve. Azt majd mindenki maga dönti el 🙂 . Ez az egyedüli látványosság, ami Zhangjiajie várostól délre terül el és a legkönnyebben megközelíthető. Nem csoda, hisz az egyik drótkötélpályája – ami nem mellesleg Ázsia leghosszabb felvonója a maga 7,5 kilométerével – egyenesen a városból indul.
A Tianmen mountain látványosság valójában nem csak a világhírű “Lyuk”, amihez pontosan 999 lépcsőfok vezet fel, hanem egy hegy tetején elterülő erdőpark, aminek területe kb. egy 1 kilométer átmérőjű kör területével megegyező, körbefutja egy fantasztikusan szép túraút, helyenként üvegsétányokkal tarkítva, a sziklafalak oldalához rögzítve. Ez a park kb. 3-400 méterrel a Lyuk felett helyezkedik el, és ha hiszitek, ha nem, a Lyukhoz fentről egy 879 méter öszzhoszzúságú, hét szegmenses mozgólépcsőrendszeren lehet lejutni a hegy belsejében. Úgy képzeljétek el, mintha Budapesten a legmélyebben fekvő metróállomáshoz mennétek le, de közben hétszer kell átszállni a hegy gyomrában az egyik mozgólépcsőről a következőre.
A Tianmen mountainra a jegyet szintén idősávra kell megvásárolni. Nem szükséges előre foglalni, mi helyben vásároltuk meg. Amúgy valószínűleg nem csinálnak nagy ügyet az idősáv betartásából, mivel mi X óra 58 perckor vásároltunk jegyet, de csak 10 perc múlva értünk a bejárathoz, és mégis simán beengedtek. De azért ajánlatos betartani….
A Tianmen mountain látogatásához alapból 3 fajta belépőből lehet választani, a tervezett útvonaltól függően:
- A opció: városból induló hosszú drótkötélpályán fel a Lyuk fölé az erdőparkba, onnan mozgólépcső-rendszeren le a Lyukhoz, majd 999 lépcsőn legyalogolni (vagy további mozgólépcsőn le annak, aki nem bír lépcsőzni), aztán a Lyuk alatt induló rövidebb drótkötélpályán le, a drótkötélpálya alsó állomásától pedig shuttle busszal vissza a városba a kiindulóponthoz.
- B opció: a városból induló drótkötélpálya indulási helye alatt felszállni a shuttle buszra, ami elvisz a 2-3 km távolságra lévő rövidebb drótkötélpálya alsó állomásához, a rövidebb drótkötélpályával fel a Lyuk aljához, aztán 999 lépcsőt felfele megmászva tovább a mozgólépcsőrendszeren fel az erdőparkba, onnan pedig a hosszú drótkötélpályán le a városba a kiindulóhelyre.
- C opció: a városból induló drótkötélpálya indulási helye mellett felszállni a shuttle buszra, ami elvisz a rövidebb drótkötélpálya alsó állomásához, a rövidebb drótkötélpályával fel a Lyuk aljához, aztán 999 lépcsőt felfele megmászva tovább a mozgólépcsőrendszeren fel az erdőparkba, majd az erdőparkban csavargás után vissza a mozgólépcsőrendszeren a Lyukhoz, onnan újra le a 999 lépcsőn (vagy mozgólépcsőn), aztán a Lyuk alatt induló rövidebb drótkötélpályán le, a drótkötélpálya alsó állomásától pedig shuttle busszal vissza a városba a kiindulóponthoz.
Vigyázat! Az A és B opcióknál a jegy árában csak egyszeri lépcsőzés van benne, A-nál lefelé, B-nél felfelé. Akinek az a terve, hogy pl. A opció esetében lesétál a 999 lépcsőn, majd fel is akar rajta menni, és mozgólépcsővel lejönni, annak számolni kell azzal, hogy a jegye csak egyszeri mozgólépcsőzést takar, vagyis további mozgólépcsőjegyet kell vásárolnia. Az sem megengedett, hogy valaki felsétál a 999 lépcsőn, majd megfordul és lesétál, vagy fordítva. A lépcsőzés bármely végén el kell hagyni a lépcsőt, és irányváltáskor újra be kell csekkolni. Sajnos nem tudok pontosabb infókat ezzel kapcsolatban, ugyanis amikor mi voltunk, fentről érkeztünk, de mivel esett az eső, biztonsági okokból a lépcsők le voltak zárva. Mi sajnos kötelezően csak mozgólépcsővel jöhettünk le a Lyuk tetejétől a lépcsők aljáig. Az alábbi ábrákon szépen látszik a három opció útvonala (ne tévesszen meg senkit az a tény, hogy az ábrákon az észak-dél irány meg van fordítva, a valóságban a hosszú drótkötélpálya városi része van északon, az erdőpark pedig tőle délre):
A opció – Hosszú felvonón fel, Lyuktól lépcsőn le, rövidfelvonón le, busszal vissza:
B opció – busszal rövid felvonóig, azzal fel, Lyukhoz lépcsőn fel, hosszú felvonón le:
C opció – busszal rövid felvonóig, azzal fel, Lyukhoz lépcsőn fel, mozgólépcsőn fel a parkerdőbe, onnan vissza Lyukhoz, lépcsőkön le, rövid felvonón le, busszal vissza:
Jótanács: netes ajánlások alapján mi az A opciót választottuk és nem bántuk meg, ezért melegen ajánlom másnak is, több okból is:
- Mindkét felvonó része az “A” útvonalnak a csodás panorámájukkal
- Mivel a legtöbb turista (értelemszerűen 99,99 százalékban hazaiak – kínaiak) csak a Lyukhoz akar fellépcsőzni, és nemigen túráznak, ezért ők a C ill. ritkábban B opciót választják, aminek az a következménye, hogy a rövidebb felvonóra ill. a városból induló shuttle buszra többet kell várni 🙂 .
Tudni kell azt, is, hogy a hosszú felvonó tetejétől lejutni a Lyuk tetejéig azért egy jó, 7-800 méter hossznyi emelkedővel/lejtővel tarkított gyaloglást jelent, plussz egy kb 15 perces mozgólépcsőzést, míg a rövidebb felvonó tetejétől a Lyuk aljáig csak kb 400 méter vízszintes sétaút vezet. Talán ezért is az A opció a legkevésbé használt, ami viszont nekünk, akik bírjuk és mindent is látni akarunk – ha már annyit repültünk idáig – a legjobb választás.
Ami a fenti a parkerdőt illeti, nekem személy szerint jobban tetszett, mint a kissé túlhájpolt 999 lépcső. A hosszú felvonóból kiszállva keleti irányba tartva a mozgólépcső felé vettük az irányt (Transmountain escalator), viszont mi elhaladva a bejárata mellett rátértünk az erdőparkot körbefutó sétaútra. Az egész kör kb 3-4 km hosszú, útközben megcsodálható többek közt a Tianmen templom, ami szerintem az egyik legszebb templomkomplexum, amit Kínában láttunk. A templomtól nem messze indul egy kétszemélyes, nyitott, ülős felvonó, ami lerövidíti a nyugati kanyart. Mi ezt is igénybe is vettük, mivel, mily meglepő: megint esett az eső. Itt jegyezném meg, hogy az éves statisztika szerint Zhangjiajieben az év 365 napjából 200 napot esik az eső, miközben nagyon meleg van (júniusban legalábbis)… De ott tartózkodásunk alatt szerencsére kifogtunk napos időt is.
Következzen pár kép az erdőpark körül haladó sétaútról:
A követekző képek a Lyuktól a rövidebb felvonó felé haladva, a felvonóból ill. a felvonó alsó állomásánál készültek:
A rövidebb felvonó alsó állomásától a shuttle busz parkoló felé haladva 5-6 méter nagyságú fehér rókák henyélnek valamiféle kültéri színpad lelátójának tetején:
Az utolsó képen szépen látható balra fent a Lyuk egy része, a két felvonó végállomását piros karikákkal jelöltem meg. A magasabbikhoz vezet a hosszabb felvonó, ami a városból indul.
Hát ennyi lett volna a mondanivalóm Zhangjiajiet illetően. Talán kissé bő lére eresztettem a szöveget, de nem akartam kihagyni semmi fontos információt és bevallom jó volt írás közben visszaemlékezni mindarra, amit ott láttunk és megéltünk.
Remélem hasznos információkkal szolgáltam azoknak, akik szeretnék meglátogatni ezt a részét Kínának, illetve bízom benne, hogy kedvet csináltam azoknak, akik nem is hallottak ezekről a gyönyörű természeti szépségekről ez idáig és ezeket a sorokat olvasva és a képeket látva talán beiktatják ezt a helyszínt is a kínai programjukba.
Ha valakinek további kérdése lenne, azt felteheti a Facebookon a “Kínai utazás tippek” privát csoportban csatlakozás után, ahol “Alexander Patus” felhasználó alatt talál meg engem és a Zhangjiajievel kapcsolatos posztot ennek a weboldalnak a linkjével együtt.